Melyek a gnosztikus evangéliumok?

A gnosztikus evangéliumok a korai “keresztyén” gnosztikusok művei. A keresztyénség első százada után két elsődleges irányzat fejlődött ki: az ortodox keresztyénség és a gnosztikusok. Az ortodox keresztyének azokhoz a könyvekhez ragaszkodtak, amelyeket ma a Bibliában a kezünkben tartunk, és amelyeket ma ortodox teológiának nevezünk. A gnosztikus keresztyének, ha egyáltalán lehet őket keresztyénnek nevezni, egy teljesen más képet alkottak a Bibliáról, Jézus Krisztusról, üdvösségről és a keresztyén tanításnak gyakorlatilag minden nagyobb kérdéséről. Nem rendelkeztek azonban egyetlen apostoli irattal sem, amely hitelessé tette volna a meggyőződéseiket.

Így és ezért keletkeztek a gnosztikus evangéliumok. A gnosztikusok megtévesztő módon híres keresztyének neveit illesztették az írásaik mellé, mint például Tamás evangéliuma, Fülöp evangéliuma, Mária evangéliuma, stb. esetén. A dél-egyiptomi Nag Hammadi könyvtár feltárása 1945-ben nagy felfedezést jelentett a gnosztikus evangéliumokat illetően. Ezekre a gnosztikus evangéliumokra gyakran úgy utalnak, mint „a Biblia elveszett könyveire”.

Hogyan álljunk a gnosztikus evangéliumokhoz? Egy részüket vagy az egészüket be kellene-e venni a Bibliába? Nem, nem kellene. Először is, mint fent említettük, a gnosztikus evangéliumok hamisítványok, megtévesztő módon az apostolok nevét viselik, hogy hitelességet szerezzenek a korai egyházban. Szerencsére, a korai egyházatyák szinte egyhangúan felismerték, hogy a gnosztikus evangéliumok tévtanokat hirdettek. Számtalan ellentmondás található a gnosztikus evangéliumok és Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma között. A gnosztikus evangéliumok megfelelő forrást jelentenek a korai keresztyén eretnekségek tanulmányozására, de azonnal el kell vetnünk őket, és nem tekinthetjük a Biblia részének vagy a valódi keresztyén hit bemutatásának.

[English]

---

[Vissza a magyar oldalra]

Melyek a gnosztikus evangéliumok?